A verpeléti hagyományőrző esemény az új kenyér az államalapítás ünnepköréhez kapcsolódva a munka, a gondoskodás, az összetartozás és a közösen őrzött értékek jelképeként került megszervezésre .
A település közösségének ünnepi hangulatát az Operett Musical Voices Társulat művészeinek műsora emelte, amely a megemlékezés mellett közös kulturális élményt és kikapcsolódást biztosított a jelenlévők számára.
A rendezvényen gyermekek, fiatalok, családok, valamint idősebb lakosok egyaránt jelen voltak. Többen a Kastélykertben leterített pléden, együtt ülve nézték végig az ünnepi műsort. A kötetlen részvételi forma hozzájárult ahhoz, hogy az ünnepi megemlékezés családias közösségi eseménnyé váljon, ahol a „humán fejlesztések” folymatán tervezett tevékenységek kiemelt célcsoportjai nem elkülönülten, hanem egymással természetes kapcsolatban lehettek jelen.
Hagyomány és megújulás a kenyérkészítésben
A rendezvény egyik sajátos közösségi eleme a helyi lakosok által készített kenyerek bemutatása és megkóstolása volt. A készítők a régi kenyérsütési hagyományokhoz kapcsolódó kenyérliszt és kovász mellett a mai, egészségtudatosabb táplálkozásban egyre gyakrabban alkalmazott alapanyagokat is felhasználtak. Megjelent többek között a teljes kiőrlésű liszt, a lenmag és a szezámmag, valamint olyan új ízkombinációk is, mint a pirított hagymás, kolbászos és többmagvas kenyér. A bemutató egyik fontos üzenete éppen az volt, hogy a hagyomány megőrzése és a megújulás nem zárja ki egymást. A hagyományos alapanyagok és elkészítési módok az új ötletekkel, alapanyagokkal és a mai táplálkozási igényekkel ötvözve továbbra is megőrizhetik jellegzetes ízvilágukat, miközben a fiatalabb generációk és az egészségtudatosabb fogyasztók számára is vonzóvá válhatnak.
A kenyereket a résztvevők közösen kóstolhatták meg. A kínáláshoz zsír, hagyma és pirospaprika is társult, így a modernebb összetételű kenyerek mellett a tálalásban a régi, sokak számára jól ismert ízek is visszaköszöntek. A helyiek által készített kenyerek bemutatása egyben a helyi tudás és értékek láthatóvá tételét is szolgálta. Nem külső szolgáltatásként került a gasztronómiai tartalom a rendezvényre, hanem maguk a helyiek járultak hozzá annak létrehozásához, ami erősítette az esemény közösségi és helyi identitást formáló jellegét.
A helyi sütők bevonása és elismerése
A rendezvényhez kapcsolódó felhívás keretében helyi lakosok saját készítésű kelt süteményeikkel is bekapcsolódtak a programba. Bár a felhívás eredetileg keltkalács-sütő versenyként került meghirdetésre, a megvalósítás során nem a versengés és a helyezések kialakítása, hanem a részvétel és a közösségért vállalt szerep elismerése került előtérbe.
A műsort követően valamennyi résztvevő sütő emléklapot, valamint egy hazai termelői bort kapott ajándékba. A személyes, név szerinti elismerést a résztvevők megtisztelőnek érezték és örömmel fogadták. A gesztus hangsúlyozta, nem egymás teljesítményének rangsorolása, hanem a közösséghez való egyéni hozzájárulás értéke a fontos.
Ezt követően mindenki megkóstolhatta az elkészített süteményeket és kenyereket. A közös étkezés kötetlen beszélgetésekre is alkalmat teremtett, így az ünnepi műsort egy közvetlenebb, közösségi együttlét zárta.
Társadalmi befogadás, helyi identitás és közösségi együttműködés
A rendezvény közösségfejlesztési értékét a különböző generációk és társadalmi csoportok közös jelenléte, valamint a helyi lakosság aktív közreműködése adta. A program olyan közös teret hozott létre, ahol gyermekek, szülők, nők, idősebb lakosok és más helyi résztvevők ugyanazon közösségi élmény részeseivé válhattak.
A kenyérhez és az ünnephez kapcsolódó hagyományok egyúttal olyan közös kulturális alapot jelentettek, amelyhez a régebb óta Verpeléten élők mellett az újabban beköltözők is kapcsolódhatnak. A települési hagyományok közös megélése hozzájárulhat ahhoz, hogy az új lakosok ne csupán lakóhelyként, hanem közösségként is megismerjék Verpelétet.
A program helyi identitást erősítő szerepe több szinten jelent meg: a település közösségi terében valósult meg, helyi lakosokat vont be, a magyar ünnepi és gasztronómiai hagyományokra épített, ugyanakkor lehetőséget biztosított arra is, hogy a helyiek saját tudásukkal és alkotásaikkal váljanak a rendezvény aktív közreműködőivé.
A rendezvény megszervezése és megvalósítása egyúttal illeszkedett ahhoz a projekt keretében zajló együttműködési folyamathoz, amelyben az önkormányzat, a projekt szakmai szereplői, a helyi intézmények és közösségek összehangolt munkája segíti a lakosság megszólítását és a helyi közösségi élet élénkítését. Az egyes szereplők közötti együttműködés értéke nem önmagában az intézményi jelenlétben, hanem abban rejlik, hogy ezen kapcsolatokon keresztül a helyi lakosság egyre szélesebb köre érhető el és vonható be a közösségi folyamatokba.
A Szent Kenyér Ünnepe méltó keretet biztosított az államalapítás ünnepének, miközben a „Helyi humán fejlesztések” projekt céljaihoz és a helyi cselekvési tervhez kapcsolódva közösségfejlesztési tartalommal gazdagította a hagyományos augusztus 20-i rendezvényt.
A helyi lakosok által készített kenyerek és sütemények, a hagyományos és modern alapanyagok találkozása, a közreműködők személyes elismerése, valamint a különböző generációk közös jelenléte egyszerre szolgálta a helyi értékek megőrzését, a közösségi aktivitást és a társadalmi kapcsolatok erősítését.
A rendezvény tapasztalatai jól mutatták, hogy a hagyomány akkor maradhat élő, ha nemcsak megőrizzük, hanem közösen megéljük, továbbadjuk és lehetőséget biztosítunk a megújulására is. A program ezen keresztül a Verpeléten zajló hosszabb távú kulturális-közösségfejlesztési folyamat részévé vált, hozzájárulva a helyi kötődés, az együttműködés és a közösségi részvétel erősítéséhez. A település vezetése és közművelődési munkatársa mellett a megvalósítás szakmai koordinációs tevékenységét Répás Mónika a Forti Pectore Egyesület szakmai munkatársa valamint a helyi közreműködő szervezetek, intézmények közösen végezték. Ezúton is köszönjük minden együttműködő partner segítségét.
